A kínai filozófiáról

2016.03.01

A tudatos test a kínai filozófia alapján

Az embernek nem egy teste van, hanem három. Ha nem áll fenn harmónia a fizikai, a mentális és az emocionális test között, akkor mindig zavarok lépnek fel. Sem alternatív, sem a hagyományos gyógymódok nem érhetnek el eredményt, ha hiányzik belőlünk a pozitív gondolkodás. Bármely gyógykezelés során a páciens pozitív hozzáállásának óriási a jelentőse, mert egészségi állapotában csakis akkor következhet be javulás, ha a beteg mentesül a feszültségektől és önmagával is, gyógykezelőjével is teljes harmóniát alakit ki. Az önnevelés hosszú útját kell végigjárnunk, hogy eljussunk idáig.

Az alternatív gyógymódokat a már elismerten bevált eljárásokkal lehet kombinálni. Különösen fontos, hogy a hivatalos orvostudomány felfogásaitól eltérően nem pusztán csak a betegségek nyilvánvaló tüneteit igyekszik kezelni, hanem a kiváltó okokat is kutatni kell. Az okok ismeretében megérthetjük mit tehetünk gyógyulásunk érdekében, milyen diéta vagy más egyszerű eszköz bizonyulhat hatásosnak.

Nap mint nap átérezzük, hogy az ember elveszítette a természet talajába kapaszkodó gyökereit. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy igenis a természethez tartozunk, engedelmeskednünk kell a törvényeink teremtő akaratának.

Egészen biztos vagyok benne, hogy sokaknak eltökélt szándéka ez, megvan az igyekezete, kinyítja szemeit az ősidők óta jól bevált egészség- és közérzetjavító módszerekre. Itt a kínai filozófia megközelítése alapján szeretnék Önöknek információt nyújtani és remélem ki-ki a maga részére talál benne hasznosítható és könnyen elsajátítható ismérveket.

"Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi"

Vajon hányan mondhatjuk el magunkról, hogy megfelelően bánunk a testünkkel és megbecsűljük az egészségünket? Hippokratész, az orvostudomány atyja a jó egészség értékét fejezte ki híressé vált szavaival:

"A bölcs embernek fel kell ismernie, hogy legdrágább kincse az egészsége"

A XXI. Század emberének életében a stressz és az agyonhajszoltság kéz a kézben jár. Szellem, test és lélek harmóniájának és egyensúlyának visszaszerzése napjainkban sokkal fontosabb feladatunk, mint valaha. Meg kell találnunk a korábbiaknál jobb módját, hogy miképpen óvhatjuk meg magunkat és hogyan tudunk jobb viszonyt kialakítani önnön testünkkel.

Megértjük testünk szavát amikor a tünetek révén üzenni kíván nekünk valamit?? A tünetek azért fontosak, mert ők a természet idejekorán küldött figyelmeztetései, és várva várják a válaszunkat, a betegségmegelőzést. A bölcs elme komolyan veszi ezeket a jelzéseket, rögtön megpróbálja megtalálni a rendellenesség okozóját és ezzel már tulajdonképpen a megoldást is megtalálja. Itt kezdődik az öngyógyítás!!!

Egészségünk megőrzésére vagy javítására tett erőfeszítéseink akkor járnak a legnagyobb eredménnyel, ha egymással párhuzamosan többféle gyógymód alkalmazásával tápláljuk és erősítjük gyengébben funkcionáló szerveinket és rendszereinket. Ezek a gyógymódok azon a tételen alapulnak, mely szerint a szellemet, a testet és a lelket eleven egységként kell szemlélnünk és kezelnünk. Szintén alaptétel, hogy a személyiségnek aktív szerepet kell játszani az öngyógyításban. (Ehhez nagy segítséget nyújthat a Bach virágterápia, de ez egy másik kedvenc témám Ezenkívűl a Lélekmasszázs (Holistic Pulsing). Sőt bátran merem ajánlani Önöknek az Egyiptomi arc és koponyamasszázst.

"Középszerű az az orvos, aki a betegséget akkor kezeli, amikor az már kialakult…..az igazi jó orvos akkor kezeli a betegséget, amikor az még meg sem kezdődött.”

A Sárga Császár Gyógykönyve
(kv. Kr. E. II. század)

Ezt a mai modern világunkban szerintem prevenciónak (megelőzésnek) nevezik.

Múlt és jelen

Fogadjuk meg háziorvosunk tanácsait, és egészítsük ki azzal, amit a homeopátia, a természetgyógyászat, a táplálkozástudomány, a reflexológia, az akupunktura, az akupresszura, az aromaterápia szakértőitől hallunk és arra is figyeljünk, hogy mit súg „belső doktorunk”, mert ő tudja legjobban, mire van igazán szükségünk.

Soha nem szabad alábecsülnünk a szervezet öngyógyító mechanizmusát, hatalmas teljesítményekre képes, és ha hagyjuk érvényesülni, visszafordítja és felszámolja a testben jelentkező szinte minden rendellenességet.

Az önismeret és a megfelelő szemléletmód kifejlesztésére sok időt és türelmet kell szentelnünk, de megérí, mert a holisztika kellőképpen beépül szellemünk, testünk és lelkünk egymás közötti kapcsolatrendszerébe és a hatás rendkívül pozitív és tartós lesz. Testünk kész mindent elárulni magáról, ha mi is készek vagyunk odafigyelni rá és hallgatni a szavára.

„Vis medicatrix naturae”, vagyis a „Természet gyógyító ereje”. Már huszonöt évszázaddal ezelőtt Hippokratész hitet tett amellett, hogy a betegek sok esetben önmagunkat képesek meggyógyítani , ha követik a megfelelő gyógymódokat. Ilyenformán tehát jelentős részben saját maguk felelősek az egészségi állapotukért.

"Az egészség az ember környezete és életmódja alkotóelemei között fennálló harmonikus egyensúlyhelyzet kifejeződése…..a természet pedig a betegségek orvosa."

"Hippokratész"

Hippokratész felfogását a XVII. Században új szemléletmód szorította ki, az a filozófia, amely a mai modern orvostudomány alapja lett. A René Descartes által rendszerbe állított „analitikus” gondolkodásmódból nőttek ki a modern gyógyászat alapelvei, amelyek radikálisan eltértek minden korábbitól és megkülönböztetésül a „karteziánus” elnevezést kapták. A karteziánus szemlélet különválasztja a szellemet a testtől, következésképpen a holisztika mindinkább háttérbe szorult. A kémiai és az analizálás nyert teret a gondolatok kárára, egyúttal a gyógyászat távolodni kezdett a természettől. Az új filozófia azt a felfogást hozta magával, miszerint ha a növények egyszerű és hatékony vegyületeket tartalmaznak, akkor miért is ne lehetne ezeket a hatóanyagokat a természet kiiktatásával mesterséges úton előállítani. Az orvostudomány alapállása már nem az volt, hogy a szellem, a test és a lélek egyensúlyának fenntartásával a szervezet öngyógyítási képességét serkentse, hanem az, hogy a testet alkotó szerveket, szöveteket, sejteket külön-külön kell szemügyre venni és kezelni.

Új szerepköre szerint az orvos megtanulta, hogy kell az egységes egészet részekre különíteni és az egyes részeknek meghatározott funkciókat tulajdonítani – ennek megfelelően a „beteg” részt behatárolni és sebészi úton eltávolítani, vagy célirányosan gyógykezelésben részesíteni. Ez a csőlátás azonban leszükítette az orvostudomány tevékenységi területét is, hatékonyságát is, mert a betegségek gyógyítását a tünetek megszüntetésévé fokozta le. Legjobb talán, ha felidézzük Platón, a nagy görög filozófus bőlcs szavait:

„Akármelyik testrész gyógyítása csak úgy járhat eredménnyel, ha az egységes egészet kezeljük. Nem gyógyíthatjuk a testet csak akkor, ha a lelket is gyógyítjuk. Ha azt akarjuk, hogy a fej és a test egészséges legyen, a kezelést az elmén kell kezdenünk, mert manapság azzal követik el az orvosok a legnagyobb hibát, hogy elkülönítik a lelket a testtől.”

Napjainkban mégis az „egész személy egyensúlyi helyzetének visszaállítását és megőrzését előtérbe helyező természetgyógyászat és holisztikai gyógymódok népszerűségének újjáéledését tapasztalhatjuk. Szinte egészen a legutóbbi időkben az a felfogás uralkodott, hogy az allpatikus (ortodox) orvostudomány összeegyeztethetetlen az alternatív gyógymódokkal. Ám újabban egyre inkább abba az irányba tartunk, hogy a két szemléletmód közös nevezőre jut és egybenműködés alakul ki köztük az egészségvédelem egyesült rendszerének keretében. Kezd létrejönni egy olyan rendszer, amily elfogadja és tiszteletben tartja az emberek sokféleségét, egyediségét és önállóságát, amely azt a célt szolgálja, hogy helyreállítsa és megtartsa az egyensúlyt létezésünk minden szintjén.

Múlt jelen és jövő is egyben…..

A kínai orvoslástan, mely az elmúlt 4000 év során fejlődött ki, tart napjainkon át és a jövő gyógymódjait is hordozza azáltal, hogy az öngyógyítást az alapja.

Olyan diagnosztikai és gyógyászati rendszer, amely egészen egyedi módon közelít az emberi test megértéséhez. A nyugati orvostudomány felfogása szerint az egészség egyszerűen csak a „betegség hiánya”, ezzel szemben a kínai orvoslástan az egészséget a teljes és általános jó közérzettel azonosítja. A Sárga Császár Gyógykönyve tartalmazza a kínai orvoslás tételeit. A HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás) azon a meggyőződésen alapszik, hogy az ember is a természet szerves része és az egészség, illetve az egyensúly csak akkor állhat fenn, ha követjük a természet törvényeit , illeszkedünk a környezet évszakonkénti változásaihoz. A természet örök ciklikusságának megfigyeléséből alakították ki a régi kínai a yin és yang filozófiáját és erre vezethető vissza az öt elemen alapuló világképük is. A kínai orvoslástannak ez az elméleti sarokköve.

Az öt elem, öt fázis. Az életerő áramlásának ez a filozófiája:

Sheng-ciklus
A Víz táplálja a növényeket és létrejön a Fa
A Fa meggyullad, megszületik a Tűz
A Tűz hamut hagy maga után, a hamut magába veszi a Föld.
A Föld mélye rejti magában az érceket, azokból születik a Fém.
A Fém (sok ásványi só) bejut a Vízbe.

Ezzel kezdődik elölről minden. Minden elemhez bizonyos érzelmi állapotok is kapcsolódnak. A szélsőségekig fokozott érzelmek negatív hatással lehetnek a szervekre, de fordítva is érvényes, mert a szervekben eluralkodó kiegyensúlyozatlanság is kihat ránk.

Megjegyzem, hogy ezeknek az egyensúlytalanságoknak a helyreállításához szívesen használok test- fül és csakragyertyákat is.

Föld A Föld elemhez az aggodalom és az együttérzés kapcsolódik. Az együttérzés, az érzékenység olyan formában is megnyilvánulhat, hogy túlzottan fogékonyak vagyunk a bennünket körülvevő világból érkező érzelmi hatásokra, vagy ha nem bírjuk elviselni a nyomasztó embereket. A lép vagy a gyomor egyensúlyzavarára utal, ha valaki állandóan azon töri magát, hogy kivívja mások szimpátiáját, szüntelenül a saját egészségügyi problémáival traktálja környezetét és folytan aggódik és panaszkodik.

FA A Fa elem harmónikus működésének megbomlását jelzi, ha valakiben sok bosszúság, kielégületlenség és visszafojtott düh halmozódik fel. A kínaiak szerint jobb, ha időnként a megfelelő alkalmakat kihasználva kieresztjük magunkból a dühünket, semmint hogy felgyűljön az fortyogjon bennünk. Ki-ki maga tudja, hogy mivel tudja a legjobban „tehermentesíteni” az idegeit!

TŰZ A nevetés, a vidámság nagy ajándék, ám a mai világban sajnos ritkán adódik alkalom a felhőtlen jókedvre. Aki nem képes szívből nevetni, aki nem tudja kifejezésre juttatni a szívét eltöltő szeretetet és gyengédséget, vagy aki éppen ellenkezőleg túlzottan is elmerül ezekben az érzésekben, annak a Tűz elem elvesztette az egyensúlyát.

VÍZ A félelem természetes emberi érzés, és nélküle nem észlelnék a veszélyt. Előfordulhat azonban, hogy kimeríti az erőtartalékainkat és ezt a Víz elem szenvedi meg bennünk.

FÉM A szomorúság ugyancsak az alapvető emberi érzések közép tartozik. Olyankor éljük át, ha elveszítünk valami pótolhatatlant. Akiben megbomlik a Fém elem egyensúlya, annak a bánata tovább tart, mint az természetes volna.

Yin és Yang

A hagyományos kínai orvoslás úgy tartja, hogy az anyagi világ a folytonosság állapotában van, amit az okoz, hogy szüntelenűl változik a yin- és yang, a két ellentétes erő, amik kölcsönösen egymástól függenek, azaz egyik sem létezhet a másik nélkül. A yin szó szerinti fordítása „ a hegy sötét oldala”, átvitt értelemben a sötétséget, hidegséget, mozdulatlanságot és más hasonló tulajdonságot jelől. A yang eredeti jelentése „ a hegy világos oldala” tágabban véve fényre, melegségre és mozgékonyságra utalnak az alább következő táblázatban a yin és a yang szembeállítását négy kategóriára bontjuk le, így könnyebben áttekinthető a kettősség sokféle megnyilvánulása az élet különböző területein:

Yang Yin
A természetben
Tavasz/nyár ősz/tél
Kelet/dél nyugat/észak
Nappal éjszaka
Meleg hideg
Tűz víz
Világosság sötétség
Nap Hold
Az emberi testben
Férfi Nő
Energia vér
A test felszine a test belső részei
A test hátulsó oldala a test elülső oldala
A test felső része a test alsó része
A test jobb oldala a test bal oldala
A betegségekben
Akut tünetek krónikus tünetek
Forróság és magas hőmérséklet hideg és alacsony hőmérséklet
Szárazság nedvesség
Szervek/meridiánok
Epehólyag máj
Vékonybél szív
Gyomor lép
Vastagbél tüdő
Húgyhólyag vese
Hármas melegítő szívburok


A HKO a diagnosztizálás céljaira négy ellentétpárt állít fel, ezek segítik az orvost valamely betegség vagy egyensúlyvesztés tényleges természetének megállapításában:

1. Belső és külső
2. Forró és hideg
3. 3. Túltengés és hiány
4. Yin és yang

Belső és külső – ennek bemérésével könnyebben meghatározhatjuk a betegség térbeli elhelyezkedését, vagyis hogy miből indult ki és a test melyik részében van a góca jelenleg. A belső betegségek emócionális eredetűek és lehetnek (például hosszantartó bánat, félelem, düh vagy hasonló) és általában lassan fejlődnek ki. Krónikusabb jellegűek és hosszabb lefolyásúak, mint a külsők betegségek. A külső betegség inkább akut természetű és külső eredetű okokra a „hat ártalmas behatás” – hő, nyári hőség, szárazság, szél, hideg nyirkosság – valamelyikére vezethető vissza. Példaként mondjuk, hogy a túl sok hideg a vesére/a Vízre ártalmas, a túl sok hő a szívet/a Tűz elemet károsíthatja.

Forró és hideg – kategória, a hideg jellegű betegségtüneteket mutatja , alacsony testhőmérséklet, sápadt arc, fakó vizelet, híg széklet, vágyódás a meleg ital és a meleg környezet után – vagy pedig a tünetek forró típusúak – forróságérzet, elpirulás, vágyódás hideg folyadékra, friss levegő vagy hűvösség iránt, sötét árnyalatú vizelet, székrekedés. Ha például a páciens hideg típusú tüneteket mutat, akkor melegítő hatású gyógynövényeket ételeket javasolt fogyasztani. Ilyen betegségek esetén nyers ételek és hideg folyadékok fogyasztása nem ajánlatos, mivel ezek felmelegítését a gyomornak kell majd elvégeznie, így az emésztéshez több csí (életerő) használódik fel és a páciens tovább gyengűlhet miatta.

Túltengés és hiány – a HKO különösen nagy figyelmet fordít erre az ellentétpárra. Itt érhető tetten a betegségnek a szervezetre gyakorolt hatása. Ha a beteg gyenge, minden valószínűség szerint a hiány további tünetei is észlelhetők lesznek rajta (kimerűltség, étvágytalanság, hangjának elerőtlenedése és tétovaság. Ennek az ellenkezője is igaz, mert aki valamilyen túltengsében szenved, azon a túlműködés ismérvei figyelhetők meg, mint például légszomj, túlzottan erős hang. Utóbbi esetben a beteg szervezete erős, ezért nagy mennyiségű csít állít szembe a korokozókkal, következésképpen szemmel is jól látható a betegséggel vívott harca. Fontos tudnunk, hogy bár a túltengéses beteg tünetei látványosabbak, mégis a hiánnyal küzdő beteg az, akinek általában súlyosabb az állapota és ügyelnünk kell, ne gyengüljön tovább.

Yin és yang – mint már említettem a HKO alapja. Keretekbe foglalja a többi meghatározót. A kezelő a diagnózis felállitása során felméri, hogy a beteg szervezetében milyen kiegyensúlyozatlanságok uralkodtak el belső vagy külső, forró vagy hideg jellegűek-e és a túltengés vagy a hiány jellemző. A végcél a szervezet yin/yang viszonyainak megállapítása és helyreállítása.

Ezt pedig a meridiánok rendszerén keresztül érhetjük el. A meridiánok azok a csatornák, amelyek a csít eljuttatják a test minden részébe. Tizenkét fő csatorna látja el a szerveket , ezekhez további nyolc kiegészítő csatorna járul. Az akupunktúra és az akupresszúra egyaránt a meridiánok mentén elhelyezkedő sajátságos pontok, az úgynevezett akupunktúra pontok ingerlésével foglalkozik. Ha a csatornák valamelyike eldugul, elakadhat az energiaáramlás és előfordulhat, hogy fájdalom vagy valamilyen működési zavar jelentkezik az illető meridiánhoz kapcsolódó szervben, a meridián bizonyos pontjaira kifejtett külső behatás azonban felszabadítja az energia közlekedését és helyreáll a szervezet egyensúlya.

Szervóra

Testünk minden szervének megvan az a saját kétórás időszaka, amikor működése leginkább kiteljesedik. Ebben az időszakban az illető szerv energiája nagyobb mint a többié. Ha odafigyelünk erre a természetes menetrendre és életritmusunkat hozzáigazítjuk, az nagyon jót tesz az egészségünk. Ha azt észleljük, hogy a nap egy bizonyos szakaszában az energiánk rendszeresen mélypontra zuhan, netán kimondottan rosszabbul érezzük magunkat, az rá kell, hogy irányítsa figyelmünket az ahhoz az időszakaszhoz kapcsolódó szervünkre. Egy példa erre: A gyomor működésének csúcsszintje reggel 7 és 9 óra közé tehető. Az emésztés ekkor a legjobb. Következésképpen beigazolódva láthatjuk a régi mondást, miszerint „reggelizz úgy mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy mint egy koldus”, hiszen a reggelizés az emészteni legjobban képes gyomorra találkozik össze. Ha valakit délután 5 és 7 óra között fáradtság fog el, az arra utalhat, hogy veséjének energiája elmarad a rendes szinttől. Aki pedig éjjel 11 és 3 óra között nem tud elaludni annak a Fa eleme (máj) feltehetően egyensúlyzavarokkal küzd, és a kezelést ebbe az irányba kell megkezdeni.

Tehát a HKO-ban az a legcsodálatosabb, hogy a gyógyhatás már a betegség fellépése előtt megelőzhető. A szervezet állandóan küldi a jeleket, mint például: valamelyik évszakot nem szeretjük, vagy egy színt kerülünk, arcszínünk is jelzi a változásokat, vagy éppen másfajta szagokat bocsátunk ki. Olykor érzelmi állapotunk ingadozásai is ide vezethetők vissza, mivel a szervezet működése szüntelen befolyással van az érzelmekre. Ha figyelemmel kísérjük és megértjük szervezetünk jelzéseit, megtudhatjuk, hogy viselkedésének mik az okai és megtehetjük a szükséges intézkedéseket egészségünk megóvása érdekében.